2020. április 4., szombat

Egy igaz mese


A természet mit sem törődik azzal, hogy egy magáról túl sokat képzelt teremtménye most egy parányi vírustól rettegve lakásának négy fala közé zárkózott. Tavaszodik odakint! Egyre melegebbek a nappalok és sok költöző madár után lassan a fecskék is visszatérnek. Ez juttatta eszembe a fecske mentés történetét. 
...
 Egyik reggel Attila, kilenc éves unokám hívott fel nagy izgalomban: Papa, gyorsan gyere át, mert a kis fecskék kiestek a fészekből! 
  Mikor odaértem, a gyerekek egy doboz körül guggoltak, benne faforgács és azon két füsti fecske fióka. Kiderült, hogy az éjszakai viharban leszakadt sárból ragasztott fészkük és két fióka el is pusztult a zuhanás következtében. Csupán ez a kettő pihegett a forgács tetején. A fecskepár pedig kétségbeesetten keringett körülöttük, fel-felröppentek a fészek helyére, de azt már nem találták.
  Unokáim csipesz segítségével léggyel próbálták etetni a kicsiket, de azok még a fejüket sem voltak képesek megemelni. Ez így nem fog menni! – kedvetlenítettem el a gyerekeket. Az egyetlen esély, ha feltesszük a dobozt a fészek helyére és a szüleik megtalálják benne a kicsinyeiket!
  Javaslatom ismét reménnyel töltötte el a gyerekeket, mindjárt létrát, szöget, kalapácsot hoztak és felszögeltük a cipős skatulyát a gerendára, éppen oda, ahol a sárdarabkák mutatták a fészek helyét.
  Furcsán mutatott az élénk kék színű, szögletes papír alkalmatosság alkalmi fecskefészek gyanánt és magam sem nagyon hittem az elfogadásában, de ezt a gyerekeknek nem mondhattam. 
–Várjunk és holnapra minden kiderül! Mindenesetre most menjetek másfelé játszani! – jutottunk egyetértésre.
Másnap lelkendezve hívott Attila: – Képzeld Papa, a szüleik etetik a kis fecskéket!!! Bevallom, én is megkönnyebbülve fogadtam a jó hírt és azt, hogy nem kell a gyerekeket a zuhanást túlélt, de aztán éhen halt fiókák miatt vigasztalni. Majd elmegyek és lefényképezem őket! – ígértem.
Történetesen éppen egy héttel a baleset után készítettem is néhány képet a megfogyatkozott füsti fecske családról, a megmentett fiókákról és szüleikről. 


 A kicsi madarak felcseperedtek és sikeresen kirepültek. A módszer tehát bevált, hasonló esetben alkalmazásra ajánlom! 

11 megjegyzés:

  1. Örvendetes mese, jó ötletet adtál a gyerekeknek.
    A fecskék igazán okos kis madárkák, elfogadják a mű-fészkeket másutt is, ahol mostanában szeretnék megmenteni a fecskéket. De hogy a kis fiókákat is tovább etetik, miután ember is hozzáért, arról még nem hallottam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kétségbeesett ötlet volt, örülök, hogy bevált.

      Törlés
  2. Ó de aranyos kis történet volt ez! Bevallom, hogy én mindig is a jól végződő meséket szerettem! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett. A fecskepár esélyt kapott és élt vele.

      Törlés
  3. Gyerekekben ez örökre megmarad, viszik magukkal, majd a nagy életben.Nem bántják sem a madarakat sem az állatokat...Jó kis történet...
    Mi többször szedünk össze kiesett rigókat, mert nem maradnak már nyugton a fészekben, meg persze egyre nagyobbak, a fészek meg egyre kisebb

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a vidéki gyerekek közel vannak a természethez és tanulhatnak tőle. Kedves Vera! A kis rigók fészekhagyók, kiugrálnak, de a szüleik nem hagyják magukra őket, tovább etetik. Nem kell őket "megmenteni".

      Törlés
    2. bocsánat, de meg kell... kutya , cica van....

      Törlés
  4. :-) Nagyon jó kis történet :-). Én is szeretem a boldog véget érő történeteket. Anno mikor ideköltöztünk - 20 éve - rengeteg fecske volt itt, a mi ablakunkba is. Aztán valahogy eltűntek. Ma már a fecske fészkekbe verebek tanyáznak. Hiányzik a hangjuk a reggeli hangzavarból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett a történet. Sajnos országosan is egyre kevesebb a fecske.

      Törlés
  5. Nagyon jó kis igazi fecsketörténet. A hétvégi házunk bővítésénél nálunk is költött egy fecskecsalád. Ott is adódtak átmeneti problémák, de a végkifejlet hasonlóan pozitív lett. Majd, ha lesz képem hozzá megírom ide.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett. Kíváncsian várom a történetet.

      Törlés